Eredet-legenda

   Az egyik legenda szerint a 12 állatövi jegy úgy keletkezett, hogy Buddha magához hívta a Földön élő állatokat. Hívására tizenketten jelentek meg, és az évek az állatok érkezési sorrendjében kapták meg a nevüket. Elsőként érkezett a Patkány, majd a Bivaly, utána jött a Tigris, Nyúl, Sárkány, Kígyó, Ló, Kecske, Majom, Kutya, Kakas és a Disznó.
   Hűségük jutalmául Buddha mindegyiküknek ajándékozott egy-egy évet. Ettől a pillanattól kezdve, az évek az állatok neveit viselték, s a befolyásuk alá kerültek. Az ember is a születése évének tulajdonságait hordozza magában.

Értelmezése

   A kínai asztrológusok a holdévek szerint végzik számításaikat. Egy teljes ciklus 60 évig tart, és ezen belül vannak az egyszerűbb ciklusok öt elemmel - fémmel, tűzzel, földdel, vízzel és fával - kombinálva.
    Egy-egy sima kínai ciklus 12 évig tart, egy-egy évet a 12 állatövi jegyről neveztek el. Az elemek megszakíthatatlan körforgásban alakulnak át egymásba. A fém a tűz hatására megolvad, és cseppfolyóssá, a vízhez hasonlatossá válik; a vizet felissza a fa gyökere; a fából tűz lesz; a lángok földdé (hamuvá) változtatják a fát; a földben keletkeznek a fémek stb.…
Az öt elem közötti kölcsönhatások között, uralmi hatások vannak. A fémet a tűz uralja (megolvasztja), a vizet a föld (beissza), a földet a fa (gyökerével) uralja, a fát pedig a fém (a balta, kés vágja).

   A kínai asztrológia tehát nem csupán a zodiákus jegyeit veszi számításba, hanem az öt őselem (fém, víz, fa, tűz, föld)  jellemvonásokat erősítő, illetve gyengítő hatását is, ezért a kínaiaknál, az asztrológiai ciklus öt „nagy évből” áll, vagyis csak hatvanévenként ismétlődik egy-egy azonos elem és jegy.
   A kínai naptár holdhónapokból áll, ezekből tevődik össze a holdév, s mivel ezek nem olyan szabályosan követik egymást, mint a világ más tájain elfogadott csillagászati év, mindig figyelemmel kell kísérni, mikor van holdújév (ez általában január utolsó és február első harmada).
    A születési év, a születés órája, illetve az adott őselem mellett az újkori asztrológusok már a nyugatiak által elfogadott havi felosztást is alkalmazzák, vagyis a születési hónapot is figyelembe veszik. A napi jegyváltás a kínai asztológiában két óránként van

Kínai aszcendens

    Az aszcendenst távol-keleten „útitársnak” nevezik. Ez a név abból adódik, hogy felfedezték, minden ember alapadottságai kiegészülnek egy másik „énnel”, amellyel vagy jól ki tud jönni, vagy sokat vívódik miatta. Ennek a másik „én”-nek a meghatározója a születési óra szerinti csillagjegy.
    Jelentős különbség a kínai és az Európában használt asztrológia között, hogy míg ez utóbbi a születési hely szerint számítja ki az időt, a kínai a születési órát mindig pekingi idő szerint határozza meg.